Belfast

A humoros, érzelmes és markánsan személyes történet egy fiú gyermekkorának krónikája a hatvanas évek végéről a címbéli város zűrzavarában. A filmet az Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte, a szereplők közt van az Arany Glóbusz-jelölt Caitriona Balfe, az Oscar-díjas Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, és a filmvásznon most debütáló tíz éves Jude Hill. Egy kilencéves fiú úgy indul meg a felnőtté válás útján, hogy körülötte a feje tetejére áll a világ. Minden gyökeresen megváltozik, amit addig tudni és érteni vélt az élettel kapcsolatban, de az öröm, a nevetés, a zene és a mozi legyőzhetetlen varázsa vele marad.

1969 nyarán a kilencéves Buddy tökéletesen tisztában azzal, hogy kicsoda és hová tartozik. Munkáscsaládban született, Észak-Belfastban él, boldog, szeretik és biztonságban van. Szertelen jókedvvel rója a jól ismert utcákat, kerek számára a világ egy olyan összetartó közösségben, amelynek tagjai mindig együtt tudnak nevetni. Egy utca lakói egyetlen nagy családot alkotnak, senki nem érezheti magát elveszettnek, mert Belfastban mindenki ismer mindenkit, vagy legalábbis úgy tűnik. A mozik sötétjében és a tévékészülék előtt pedig az amerikai filmek és tévéműsorok mámorító mákonnyal táplálják Buddy titkos vágyait és álmait. A hatvanas évek végén azonban, bár az ember már a Holdra lépett, augusztus vészterhes napjai rémálommá változtatják Buddy gyermeki idilljét. Az addig a felszín alatt izzó társadalmi elégedetlenség robbanást eredményez, és az események gyorsan irányíthatatlanná válnak. Álarcos támadást zavargás követ, a konfliktus az egész városra kiterjed, a nyugtalanság tüzét vallási ellentét táplálja. Katolikusok és protestánsok, akik eddig kedves szomszédok voltak, most halálos ellenségként tekintenek egymásra. Buddy megpróbál eligazodni ebben az új világban, ahol káosz és elmebaj uralkodik, vesztegzár van, hemzsegnek a hősök és a gonoszok, amit addig csak a moziban látott, és minden, amit jól ismert, szétzilálódik, mert a békétlenség beköltözött a hátsó udvarba. Anya igyekszik megbirkózni a nehézségekkel, Apa pedig Angliában dolgozik, hogy el tudja tartani a családot. A lakosság fegyverkezik, ártatlan életek kerülnek veszélybe. Buddy tudja, mit várhat el a hősöktől – olyan westernek voltak rá hatással, mnt a Délidő és az Aki lelőtte Liberty Valance-t –, de apja olyan hőssé válhat-e, amilyennek szeretné? Édesanyja feláldozza-e a múltját, hogy megvédje a család jövőjét? Hogyan védhetők meg körülrajongott nagyszülei? És miképpen tudja szeretni a lányt, akiért majd eleped? A válaszokat Buddy izgalmas, vicces, szomorú és felkavaró útja adja meg, amely zavargásokon, erőszakon, a családi kapcsolatok örömén és bánatán, no meg az első szerelem kínjain át vezet. Mindezt tánc, zene és nevetés kíséri, amit csak az írek tudnak produkálni, amikor az egész világ megbolondul. Mi mást tehetne Buddy? Ez az ő egyetlen világa. Ez Belfast.

Történelmi összefoglaló

Az ír szigetet 1921-ben kettéosztották. Ulster tartomány hat megyéjéből lett Észak-Írország, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága része maradt. A sziget fennmaradó része függetlenné vált Ír Köztársaság néven (ír nyelven Eire). 1967-ben jelentős politikai és polgári nyugtalanság bontakozott ki Észak-Írországban a katolikus kisebbség diszkriminációja miatt, amely lakhatási problémákkal és munkanélküliséggel küzdött. 1969-ben erőszakos cselekményekre került sor Belfastban, Észak-Írország fővárosában. Sok család elköltözött a munkásnegyedekből, nem keveseket egyenesen kényszerítettek erre, ez volt a legnagyobb lakossági átrendeződés a második világháború óta. Észak Belfastban volt a legfeszültebb a helyzet, itt történt a legtöbb erőszakos haláleset egész Észak-Írországban, sok civil áldozattal.