Bérgavallér
Woody Allen ezúttal könyvkereskedőből lett kerítő szerepében bukkan fel a középkorú, de zöldfülű dzsigoló John Turturro mellett a színész-író-rendező Turturro ötletes és fordulatos komédiájában. A kiindulás legalább annyira lírai, mint amennyire abszurd, és az egészet Turturro megkapó, feltűnően romantikus New York-víziója koronázza meg. Woody Allen, mint strici, és az alkalmazásában álló dzsigoló nem más, mint John Turturro? Ha egyszer ezt a briliánsan abszurd alaphelyzetet sikerült megemésztenünk, innentől egy fergeteges, sodró iramú vígjátékban találjuk magunkat.
A saját forgatókönyvéből dolgozó Turturro (Románc és cigaretta) néhány gyors, merész ecsetvonással vázolja fel őrült alapötletét, csak hogy ezután hosszan tanulmányozhassa, hogyan festhet egy középkorú férfi prostituált élete. Mindamellett, hogy a szóban forgó úr ráadásul kezdő is.
Fioravante (Turturro) épp a virágárus-bizniszben próbál elhelyezkedni. Barátja, Murray (Allen) most szembesült vele, hogy aprócska könyvesboltjának hamarosan talán örökre le kell húznia a rolót. A csőd elkerülése érdekében a két barát úgy dönt, megpróbálkoznak a világ legősibb mesterségével. New Yorkban, a vastag pénztárcájú és élénk libidójú idős hölgyek paradicsomában még egy őszülő Don Juan is jó esélyekkel indul, ha a pénzszerzés a cél. Így tehát a duó „Szűz Howard” és „Dan Borgo” művésznéven veti bele magát a munkába.
Miközben az utóbbi időben Allen kamerák mögötti újjászületését is nyomon követhetjük, nagyon izgalmas a filmvásznon látni őt, amint a valaki más által megálmodott karakterbe lehel életet. Színészi játéka intelligens, képes felvenni a ritmust, akárcsak fénykorában, és Turturro hajszálpontosan tudja, mivel hozhatja ki belőle a legjobbat. A mozival Woody újabb emlékezetes színfolttal gazdagítja New York-történetei palettáját.