Határtalan szerelem

A mai Görögországban játszódó Határtalan szerelem három különálló történetben mesél egy-egy külföldi és görög szerelméről. Mindegyik sztoriban egy másik nemzedék lesz szerelmes egy olyan időszakban, amikor egész Dél-Európát súlyos társadalmi-gazdasági válság rengeti meg, ám a szálak végül összefutnak, és együttesen váltanak ki rendkívüli érzelmi hatást a film minden nézőjéből. A Határtalan szerelem ékes bizonyíték arra, hogy lehet akármilyen küzdelmes az emberek élete, nézhetnek szembe bármekkora nehézségekkel, az igazság, a szépség és az emberség ekkor sem pusztul el, és a szerelem a legsötétebb órákban is
virágozhat.

Dáfni politológiát tanul Athénban az egyetemen. Amikor egyik este hazafelé indul egy szórakozóhelyről, két fiatal férfi megtámadja, ám szerencséjére egy fiú a segítségére siet, és így sikerül elmenekülnie. Néhány nap múlva az utcán apró ajándéktárgyakat áruló fiú véletlenül meglátja Dáfnit a buszon, és felszáll, hogy visszaadja a lány telefonját, amit a két férfi vett el tőle. Legközelebb már keresi a lányt, és beszélgetni kezdenek: kiderül, hogy a fiú,
Fárisz Szíriából menekült, ahol művészeti iskolába járt. Annak ellenére, hogy Fárisz görögül egyáltalán nem, angolul is csak gyengén tud, a két fiatal egyre szorosabban kötődik egymáshoz, és Fárisz a kilátástalan helyzete, az őt és a többi menekültet érő inzultusok ellenére is úgy dönt, hogy nem tart tovább a társaival Nyugat-Európába, hanem inkább Athénban marad, hogy Dáfnival lehessen.

Dáfni apja, aki a válság miatt elveszítette a boltjait, és kilátástalan anyagi helyzetbe került, mit sem sejt róla, hogy kivel barátkozik a lánya, pedig mélyen gyűlöl minden bevándorlót, akik szerinte mind bűnözők, és ellehetetlenítik az emberek életét. Végső elkeseredésében csatlakozik egy önbíráskodó csoporthoz, amelynek tagjai idegeneket bántalmaznak. Legújabb akciójuk helyszíne az a már használaton kívüli repülőtér, ahol Fárisz is meghúzza magát egy kiszuperált repülőgépben...

A negyvenéves Jórgosz középvezető egy nagy cégnél, ám a munkahelye bizonytalan, a hiteleit alig győzi fizetni, és a házassága is romokban hever, bár ezt a fia és a kollégái előtt is tagadja, és a világ felé antidepresszánsok segítségével igyekszik kiegyensúlyozottságot sugározni. Egy nap egy bárban megismerkedik egy gyönyörű svéd lánnyal, aki csak most érkezett üzleti ügyben Görögországba, és akinek egykettőre a lakásában kötnek ki. A hideg és racionális Elise nem engedi, hogy Jórgosz ott aludjon, és az egészet egyéjszakás kalandnak tekinti. Mégis újra találkoznak, aztán megint – ezúttal azonban már Jórgosz munkahelyén, kiderül ugyanis, hogy Elise épp azért jött Athénba, hogy Jórgosz cégénél drasztikus létszámleépítést hajtson végre. Elise ugyan kijelenti, hogy kizárólag a saját cége érdekeit tartja szem előtt, és senkinek sem fog kedvezni, senkit sem fog megszánni, ahogy meghittebbé válik a kapcsolata Jórgosszal, egyre többet ül a papír fölött, amelyen a kihúzandó
nevek között Jórgoszé is ott van...

Az agglegény Sebastian történész, és hosszú évekig a müncheni egyetemen tanított, ám nyugdíjba vonulása után úgy dönt, hogy Görögországba költözik. Egy nap a fájós háta miatt egy athéni szupermarket előtt segítséget kér egy görög asszonytól, és bár Marja alig beszél angolul, ráadásul a németeket sem kedveli, Sebastian leveszi a lábáról a kedvességével, és hetente egyszer találkoznak a szupermarketnél, ahova Marja már csak megszokásból jár, mert
vásárolni nemigen van pénze. Sebastian igyekszik megmutatni a boldogtalan házasságban élő és megcsömörlött Marjának, hogy az élet igenis szép, és Erósz és Pszükhé mítoszával, illetve egy vastag angol könyvvel, amelyet Marja szótár segítségével kezd olvasni, példázza, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt – így ők maguk is. Marja időt kér tőle, ám ekkor olyan váratlan események történnek, amelyek után Sebastian nem tudhatja, viszontlátja-e még
valaha Marját...