Hasadék
Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje egy apa és fia épp megszülető kapcsolatán keresztül mesél a családi kötődés erejéről és ellentmondásosságáról, a bűn és bűnhődés végzetszerűségéről, az újrakezdés és megváltás lehetőségéről.
Valahol a Máramarosi-havasokban fekszik az a falu, amely a főszereplő, Grassai Bálint (Molnár Levente) szülőföldje. Ez a táj nemcsak földrajzilag határvidék, de Bálint múltjának, jelenének és jövőjének találkozási pontja is. Ahonnan rég elment, és ahova most vissza kell térnie, hogy eltemesse apját, és felvegye a kapcsolatot tizenhét éve elhagyott fiával, Simonnal (Babai Dénes). A magashegységek világának szigorú törvényei vannak: aki itt bűnt követ el, azt egyszer utoléri a büntetés. Ezen a vidéken a múlt, a jelen és a jövő: a születés, az élet és a halál egybeér. Bálint húsvét vasárnapján, a feltámadás ünnepén ér haza, s a következő három napban ő és a fia megküzdenek a maguk megváltásáért.
Apa és fia számára ennyi idő adatik, hogy megéljék egy élet érzelmeit, hogy végig járják ellentmondásos kapcsolatuk, e mindenekfelett meglévő kötődés stációit. Hogy a távolság és idegenség, a szégyen, elutasítás és gyűlölet után elkezdhessék megismerni egymást.