Nagyító alatt a Facebook

Mark Zuckerberg másodéves egyetemista volt, amikor létrehozott egy egyszerű website-ot, amit az egyetemi campus közösségi oldalának szánt. A honlap híre villámgyorsan elterjedt a hallgatók körében, és nemsokára már az ország minden részéről csatlakoztak tanulók a ma ismert Facebook elődjéhez. Jelenleg a Facebook már nélkülözhetetlen és fontos része a mindennapjainknak. A szerző, aki újságíró is, 800 oldalon keresztül (!) enged különleges betekintést a techóriás botrányoktól sem mentes kulisszái mögé.

Míg a közösségi hálózat még több évre volt attól, hogy nyilvánossá váljon, az indulási szakaszon túl fejlődött. Visszautasított egy 1 milliárd dolláros ajánlatot, hogy eladja magát a Yahoo-nak. A tehetséges mérnökökért versenyzett a nagyobb Szilícium-völgyi szomszédokkal, mint például a Google. A Facebooknak meg kellett határoznia magát: a „mozogj gyorsan és törd meg a dolgokat” mottó lett a Facebook legismertebb szlogenje.

A könyv szerzője szerint a vállalat túl sok hatalmat birtokol megfelelő bizalom vagy elszámoltathatóság nélkül. Levy beszámolója gazdagon részletezett, köszönhetően a sok múltbeli és jelenlegi interjúnak. A cég eredettörténete jól ismert a könyvekből és az egész estés mozifilmből. Levy beszámolója Zuckerberg rövidített harvardi hivatali idejéről és a Facebook korai éveiről frissnek tűnik, rengeteg új információval; igaz, nem kellett sokat kutakodnia a megfelelő forrásanyagért. A kötet leglényegesebb része az utolsó harmada, amikor a szerző belemerül a 2016-os választásokba és annak következményeibe. Külsőleg a Facebook egyre erősödő vizsgálattal szembesült arra vonatkozóan, hogy hirdetési motorját és a vonzó – gyakran érzelmileg szélsőséges – tartalmak iránti elfogultságát hogyan használták fel az orosz alkalmazottak a társadalmi megosztottság fokozására.

Steven Levy szerint a legégetőbb problémák – „a magánélet figyelmen kívül hagyását, a fejlesztőkkel folytatott adatcsere, a meggondolatlan nemzetközi terjeszkedést” – arra vezethetők vissza, hogy a népszerű közösségi média milyen eszközökkel követte Zuckerberg azon törekvését, hogy mindenkit összekapcsoljon. Levy, aki jelenleg a Wired főszerkesztője, 2006-ban találkozott először Zuckerberggel. Beszámol a vezérigazgatóval az évek során folytatott beszélgetésekről, köztük számos olyan interjúról, amelyet a Facebook szankcionált, mivel jelentős hozzáférést biztosított az akkor még készülő könyvhöz.

Legutóbbi, 2019 nyarán adott interjújában Zuckerberg elismerte, hogy „túl idealista és optimista” ahhoz, hogy meglássa, hogyan lehet visszaélni az általa létrehozott globális platformmal. De ahogy Levy fogalmaz, „a naivitás/idealizmus védelme csak idáig segít”. Egy azonban biztos: a közösségi média egyre népszerűbb és nem tudunk élni enélkül. Arra azonban vigyázzunk, hogy mit osztunk meg, mert a digitális lábnyomunk ott van az internet világában. 100%-os biztonságot pedig senki sem tud garantálni!