Valami madarak

Hevér Dániel első nagyjátékfilmje generációkon átívelő különleges barátságról mesél, miközben az Életrevalókat idéző bájjal és humorral foglalkozik az idősgondozás korábban magyar filmekben mellőzött témájával.

Béla (Szacsvay László) egyedül élő makacs öregúr, aki nehezen viseli a változásokat. Amikor egy kisebb baleset után a fia egy idősek otthonába rakja, úgy érzi, az egész világ összeesküdött ellene. Ettől kezdve egyetlen cél vezérli, hogy minél hamarabb kijusson az intézményből. Tervében egy másik kívülálló lesz a társa, a 17 éves, vadóc Zoé (a berlini Ezüst Medve-díjas Kizlinger Lilla – Rengeteg – Mindenhol látlak; Magyarázat mindenre), aki büntetésből dolgozik az otthonban. Hiába van csaknem hatvan év korkülönbség közöttük, hasonló karakterük, a magányuk, és az érzés, hogy mindenkinek csak az útjában vannak, gyorsan szövetségessé teszi őket.