A padlás 900. előadása a Vígszínházban! „Mert kell egy hely!”

A Vígszínház kultikus darabja, A padlás, most a 900. előadásához érkezett. Presser Gábor zenéje, Sztevanovity Dusán szövegei és Horváth Péter librettója évtizedek óta töretlen sikerrel varázsolja el a közönséget, kortól függetlenül.

Generációkon átívelő varázslat

A történet, amelyben a „fényre vágyó” szellemek és az élők világa találkozik, 1988 óta hódítja meg a nézők szívét. Marton László eredeti rendezése és Radnóti Zsuzsa dramaturgiája olyan biztos alapokat fektetett le, amelyen generációk nőttek fel. A darab dalai – mint a Fényév távolság vagy a címadó Mert kell egy hely – mára a magyar kultúrkincs elválaszthatatlan részévé váltak.

A padlás – mely Sztevanovity Dusán meséjéből született, Presser Gábor zenéjével – minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-es vígszínházi ősbemutató óta már majdnem az összes vidéki színház a műsorára tűzött. A víges előadás sikere közel három évtizede töretlen, és már több generáció felnőtt A padláson. Sok egykori gyermeknéző ma már a saját kislányával, kisfiával érkezik, hogy együtt élhessék át a csodát.

A jubileum arcai és a színház ereje

A 900. előadás nemcsak a számokról szól, hanem arról a közösségi élményről, amelyet csak a színház képes nyújtani.  A rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők, utána sok éven át Oberfrank Pál játszotta, akit Szőcs Artur követett a sorban. A 900. előadásban Wunderlich József énekli majd a gyönyörű „Fényév távolság” című dalt. A társulat fiatal, Junior Prima díjas tehetsége ebben a szerepben debütált a Vígszínház színpadán. Barrabás, a gengszter és a Révész sokáig Hegedűs D. Géza volt, most egykori tanítványa, a Vígszínház fiatal színésze, Csapó Atilla okoz nagy bonyodalmat Rádi és Süni, azaz Péter Kata életében.

Mamókaként a ’85-ös premieren a csodálatos Tábori Nórát láthatták a Vígszínház nézői. Lámpás szerepében a bemutatón még Rudolf Péter zsörtölődött a társaival, Csőre Gábor és Király Attila után a 900. előadáson Tóth András játssza a törpe szellemet. A Rubik Ernő által tervezett és a színháznak ajándékozott Varázskönyv titkos hajtogatási technikáját még Méhes László tanulta meg Hercegként, ma pedig már Telekes Péter forgatja a könyvet. A különleges kellékből alig néhány darab létezik, az ősbemutatóban játszó Varázskönyvet a Vígszínház társulata négy évvel ezelőtt jótékony célú árverésre ajánlotta fel.

Balázs Péter Témüllerként dalolta, hogy „enyém a pálya”, a jelenleg Témüllert játszó Fesztbaum Béla Ütegként és Detektívként is színpadra lépett már. Az eredeti szereposztás Ütege Seress Zoltán, Detektívje pedig Vallai Péter volt. Robinson, a gép Sipos András hangján szólalt meg.

Vannak történetek, amelyek felett nem jár el az idő, és vannak dallamok, amelyek akkor is a fülünkben csengenek, amikor már rég elhagytuk a nézőteret. A padlás pontosan ilyen: egy biztos pont a változó világban, ahol a csodák még mindig megtörténhetnek egy budapesti tetőtérben. Akár kilencszázadszor, akár először nézzük végig a szellemek utazását, a varázslat ugyanúgy hat – mert mindenki vágyik egy helyre, ahol otthonra találhat.