A-ha koncert -, a legendás norvég trió búcsúbulija Németországban
A norvég trió mindig is szerette a kihívásokat. 2018-ban, az MTV Unplugged Tour során, bebizonyították, hogy dalaik remekül működnek más stílusban is. Most Magne Furuholmen, Morten Harket és Pål Waaktaar-Savoy bejelentették, hogy még van bennük erő bőven: november 6-án egy teljesen egyedi és új koncepcióval lépnek fel, méghozzá élőben a Berlin-ben. A koncert első részében az együttes új és régi, jól ismert és kevésbé ismert dalokat és szerzeményeket fog játszani. A szünet után pedig debütáló albumuk, a Hunting High And Low tíz dalát fogják megidézni a mai stílusnak megfelelően. Az a-ha 2010-ben koncertezett utoljára élőben és akkor is limitált – úgynevezett – csak rajongóknak esték voltak Oslóban és a londoni Royal Albert Hallban.
Az együttes főként a szintipop és a new wave műfajában alkotott. Az 1980-as évek közepén váltak híressé, miután John Ratcliff zenész és producer felfedezte a csapatot, és az 1990-es, 2000-es években nemzetközileg is népszerűek tudtak maradni. Az A-ha legnagyobb sikere a zenekar debütáló albuma, az 1985-ben megjelent Hunting High and Low volt. Az album 1. helyezést ért el a hazai norvég, 2. helyezést a brit és 15. helyezést az amerikai Billboard listákon, valamint ezen az albumon szerepelt az együttes máig két legnagyobb slágere, a Take On Me és a The Sun Always Shines on T.V.; továbbá ez az album Grammy-jelölést ért a csapatnak a „Legjobb új előadó” kategóriában, 1986-ban. Az Egyesült Királyságban a Hunting High and Low 1986-ban is sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy az év egyik legtöbbet eladott albuma lett.
„Take On Me“, „Train Of Thought“, „Hunting High And Low“, „The Blue Sky“, „Living A Boy’s Adventure Tale“, „The Sun Always Shines On T.V.“, „And You Tell Me“, „Love Is Reason“, „Dream Myself Alive“ és „Here I Stand And Face The Rain“ c. 10 dal az együttes szíve-lelke és természetesen a rajongók első számú kedvencei. A tagok többször is nyilatkozták, hogy ezeket a slágereket nagyszerű élmény volt élőben előadni és különlegességük, hogy többszöri hangszerelés után nyerték el végleges verziójukat. Nem beszélve arról, hogy az élő koncerteknek egyedi varázsa is van.
1987-ben a Halálos rémületben c. James Bond-film főcímzenéjét is ők készítették “The Living Daylights” címmel. Az A-ha ezzel nemzetközileg elismert zenekar lett. 1994-ben, miután ötödik albumuk, a Memorial Beach nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem ért el akkora sikereket, mint az előző albumok, a csapat átmenetileg beszüntette működését . Utolsó albumukat 2009-ben dobták piacra, melyet számos stúdiólemez előzött meg.
Miért a-ha az együttes neve?
A trió, melyet három tag, Morten Harket (vokál), Paul Waaktaar-Savoy (gitár, 1994-ig a Pål Waaktaar nevet használta), és Magne Furuholmen (billentyűsök) alapított, 1982-ben alakult, és a csapat Norvégiából Londonba ment, hogy el tudjon helyezkedni a zenei életben. Sokat gondolkodtak rajta, milyen nevet adjanak a formációnak. Olyan, norvég szavakat vettek számításba, melyeket az angol anyanyelvű emberek is ki tudnak ejteni. Ezt az ötletelést elvetették, amikor Morten kiszúrt egy dalt Waaktaar dalszövegei között, aminek „A-ha” volt a címe. „Borzasztó dal volt, de jó névvel.” - mesélte Morten.
A Take On Me egyedi sikere
A Take On Me zenei videójában egy ceruzával rajzolt (szkeccs) animációs és egy élő felvételt ötvöztek („rotoscoping”), ahol a videó minden képkockáját külön átrajzolták és átszínezték. A videó egy csapásra az egyik legkönnyebben felismerhető, és legtovább népszerű zenei videó lett az Egyesült Államokban, ahol az 1986-os harmadik MTV Music Awards díjkiosztón a nyolc jelölésből hatot nyert meg: Legjobb új előadó videója, Legjobb kísérleti videó, Legjobb rendezés, Legjobb különleges effektek, a Nézők kedvence, valamint Az év legjobb zenei videója. Ez a hat díj azt jelentette, hogy kétszer annyit nyertek, mint Michael Jackson Thrillerje, és többet mint bármely más előadó a díjkiosztó addigi három éve alatt összesen. Azonban nem csak ekkor volt az A-ha díjnyertes ebben az évben. Hamarosan megjelent második kislemezük, a The Sun Always Shines on T.V.. A dal a huszadik helyig jutott a Billboard Hot 100-as listáján, és a 17. helyre ért fel a Radio & Recordsén. A remix verzió még nagyobb siker lett a klubokban. A többi pedig már történelem....
A mostani Németországi koncerten ez a dal csaknem 35 (!) éves és még mindig sláger, sőt! generációk nőttek fel rajta!
2009. október 15-én a csapat bejelentette, hogy 2010-ben, “Ending on a High Note Tour” világ körüli turnéját követően feloszlik. 2015. szeptember 4-én pedig kiadták 10. stúdióalbumukat is, amely a Cast in Steel címet viseli. Az együttes ezen felül koncertturnéra is indult a következő években, a koncerteknek és az utolsó “visszatérő” korongnak már nem voltak akkora sikerei és pozitív visszhangjai mint a debütáló, első lemeznek. A zenekar világszerte 80 milliónál is több albumot adott el. 2010-ben, kevesebb mint egy év alatt kb. 500 millió norvég koronát keresett, mindezt a turnéjuk jegyeinek és promóciós termékeknek az eladásával, valamint egy válogatásalbum megjelentetésével, amely legsikeresebb dalaikat tartalmazta. Ezzel az együttes a világ 40-50 legjobban kereső együttese közé került. Jelenleg a koncertezés és a fellépés kifizetődő meg újra divatba jött a retro és a “best of...”-koncert; az A-ha jókor volt, jó helyen a 80-as években.
Az együttes dalait rengeteg műfaj számtalan előadója dolgozta fel vagy dolgozta át, többek között a következő műfajokban: pop, rock, dance, electronica, country, goth rock, metal, Latin, techno, punk, jazz, folk, house, altatódalok, classical-crossover és számos instrumentális verzió.
A november 7-i koncerten mindenki megtapasztalhatja, hogy az egykori fiúk bizony férfivá értek és slágereik semmit sem vesztettek népszerűségükből. A búcsúbuli október 29-én veszi kezdetét Európában: Írország, Egyesült-Királyság, Hollandia, Franciaország, Németország (4 helyszín), Lengyelország, Oroszország és 2020. tavaszán Japán városai majd németországi helyszínek következnek. Rajongóknak és minőségi zenét kedvelőknek ezért is kötelező program lesz a búcsúkoncert Berlini állomása!
Fotó: Stian Andersen
