Molnár Dániel (Dan Moony): „Büszkén viselem a magyar nevemet”

Vajon mi késztet valakit arra, hogy hátrahagyva megszokott életét, a világ különböző pontjain keresztül-kasul utazva történeteket meséljen? A magyar származású Molnár Dániel – Dan Moony, a Minidoku alapítója pontosan ezt tette.

Kamerával a kezében útnak indult, hogy a dokumentumfilmezés és az utazás iránti szenvedélyét ötvözve különleges történeteket tárjon a világ elé. De hogyan lett belőle a kultúrák felfedezője és filmes mesélője? Milyen meghatározó élmények formálták az útját, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznie? Az inspiráló pillanatoktól a legnehezebb helyzetekig – most mindent elmesél!

Hogyan született meg a Minidoku ötlete? Mi inspirált a projekt elindítására?
Egyszerűen indult az egész. Körülbelül hat évvel ezelőtt készítettem az első sétálós-beszélgetős videót egy várról, amely egykor a híres Pálffy család tulajdonában volt, és nem messze található az otthonomtól Szlovákiában. Feltöltöttem ezt a rövid videót az internetre, és meglepetésemre nagy érdeklődést váltott ki. Ez motivált arra, hogy folytassam. Fokozatosan elkezdtem beszerezni a szükséges felszerelést, és ma már gyakran dolgozom együtt különböző városokkal, akár Szlovákiában, akár külföldön, és teljes értékű dokumentumfilmeket készítek.

Honnan ered az utazás iránti szenvedélyed? Volt egy meghatározó pillanat, amely elindította ezt az érdeklődést?
Az utazás mindig is inspiráló erő volt számomra. Teljesen spontán módon kezdődött, mint a legtöbb embernél, aki szeretné felfedezni a világ szépségeit – az én esetemben ez főként Európát jelentette. Nagyon élvezem az utazások előkészítését, elképzelni, milyen élmények várnak rám, és mit fogok felfedezni. Amikor pedig hazaérek, még sokáig élek az emlékekből, és szívesen mesélek másoknak az élményeimről, hogy őket is motiváljam.

A Minidoku a dokumentumfilmezésre összpontosít. Hogyan választod ki a témáidat?
Egy helyszínnek, műemléknek vagy városnak, amelyről Minidokut készítek, valamilyen módon közel kell állnia hozzám. Fontos, hogy megfogjon a története, és lelkesedéssel tudjam átadni azt a nézőknek. Különösen kedvelem azokat a kevésbé ismert helyeket, amelyek mégis tartogatnak meglepetéseket. Talán egyszer egy szép magyar városról is készítek egy Minidokut.

Az utazás gyakran kihívásokkal jár. Kérlek, említs olyan akadályt, amellyel szembesültél. Hogyan kapcsolódsz Magyarországhoz?
Utazásvezetőként sokszor kerülök váratlan helyzetekbe, amelyeket gyorsan és rugalmasan kell megoldanom. A legijesztőbb élményem egy emeletes busz balesete volt, amelyet közel 80 emberrel kísértem Esztergomba. Az autópályán menet közben kidurrant a hátsó tengely jobb oldali kereke. Szerencsére a tapasztalt sofőr kiválóan kezelte a helyzetet, és a busz biztonságosan félrehúzódott a leállósávba. A magyar partnerbusz gyors segítségének köszönhetően mindössze egyórás késéssel folytattuk az utat.

Büszkén viselem a magyar nevemet, amelyet a Budapestről származó nagyapámtól örököltem. Nagyon szeretem Magyarországot és az ott élő embereket vendégszeretetük és melegségük miatt. Mindig örömmel térek vissza ebbe a gazdag történelmű, gyönyörű országba – itt mindig otthon érzem magam.

Hogyan épülnek be a dokumentumfilmekbe az utazások kulturális aspektusai?
Elsősorban Szlovákiáról és a környező országokról készítek részletesebb dokumentumfilmeket, mivel a forgatás több látogatást is igényel egy adott helyszínen. Amikor egy Minidokut készítek, igyekszem minél jobban belemerülni a történetbe, az eseményekbe, a történelembe, és természetesen abba a kultúrába, amely az adott helyszín középpontjában áll.

A kultúra kiemelten fontos számomra, és mindig arra törekszem, hogy a nézők számára is átélhetővé tegyem, hogy egy pillanatra úgy érezzék, mintha személyesen is ott lennének.

Mi volt számodra a legértékesebb élmény a Minidoku elindítása óta?
A legnagyobb öröm számomra a nézők visszajelzése. Nagyon megható, amikor olyan emberek írnak, akik fiatal korukban jártak az adott helyeken, vagy akik ott élnek, illetve amikor új látogatókat inspirálok arra, hogy felfedezzék ezeket a helyeket.

Különösen büszke vagyok három Minidokura:

Szlovákia, Pozsony – Rusovce:
A kétrészes Minidokumnak köszönhetően az állam végre foglalkozni kezdett a rusovcei kastéllyal, amely a Pozsony régió egyik legfontosabb műemléke, mégis 20 éven át katasztrofális állapotban volt. Itt élt Szlovákia történetének legmagasabb rangú nemes hölgye, Stefánia koronahercegnő, Rudolf trónörökös felesége és II. Lipót császár lánya.

Csehország, Karviná városa:
Egykor bányászváros volt, és ma az egyik legrosszabb helynek tartják Csehországban az életminőség szempontjából. Én viszont teljesen másképp láttam Karvinát, és a Minidoku segítségével egy új szemszögből mutattam meg a várost és történelmét. A közönség lelkesen fogadta, és ez lett az egyik legsikeresebb videóm.

Szlovákia, Jablonica kastély:
Egy pályázati videó elkészítésére kértek fel, amely a kastély felújítására irányuló támogatás elnyerését segítette elő. A projekt sikeres volt, és a kastély megkapta a szükséges támogatást.

Szerinted hogyan változtatta meg a digitális korszak a dokumentumfilmezést és az utazási újságírást?
Nagyon radikálisan! Ma a dokumentumfilmek mindenkihez közelebb állnak mint valaha. Szinte egyetlen kattintással bárhová elutazhatunk egy filmen keresztül, és vizuálisan élvezhetjük a helyszín hangulatát. Ennek ellenére továbbra is azt vallom, hogy a filmek csak ízelítőt adhatnak abból, amit igazából át kellene élnünk a valóságban.

Van olyan ország vagy közösség, amely mély benyomást tett rád?
Egyértelműen, a Kanári-szigetek! Egy különleges atmoszférájú szigetcsoport, egyedülálló növény- és állatvilággal, valamint melegszívű és barátságos helyiekkel. A történelem és a kultúra is elképesztő élményeket nyújt itt. Két kisebb szigetet kivéve az összeset bejártam, és mindegyik teljesen egyedi.

Európából pár órás repülőúttal elérhető, egész évben kellemes, 20–30°C közötti hőmérséklet uralkodik, és ráadásul az egyik legolcsóbb úti cél Európában. Csak úgy hívom: Európa Karib-térsége.

Mi lesz a következő úti célod?
A következő utazásom egy több helyszínt érintő mediterrán hajóút. Az út során olyan városokat látogatok meg, mint:

Dubrovnik (Horvátország)
Kotor (Montenegró)
Sarandë (Albánia)
Gallipoli (Olaszország)
Taormina (Szicília)
Amalfi (Olaszország)
Nápoly (Olaszország)
Róma (Olaszország)