Színházi előadások a Botafogo Táncegyüttessel
Ismét bemutatásra kerül februárban és márciusban a népszerű Botafogo SAKK c. táncjátéka, az előadásról és magáról a tánc szeretetéről beszélgettünk Dalotti Tibor művészeti vezetővel.
Mióta létezik a Botafogo és mit jelent maga név?
Az együttes 1986-ban alakult, a név pedig több szállal kötődik hozzánk. Elsősorban azért választottuk ezt a portugál szót, ami azt jelenti, hogy "Tűzcsizmák", mert a samba nevű brazil tánc alapfigurája a botafogo. Mivel az együttes formanyelve a latin táncokra épül, ezért találónak éreztük az elnevezést. Ezen kívül minden focihoz értő férfiember rögtön rávágja a választ: "Hát van egy ilyen focicsapat a világbajnok Brazíliában!", de nem utolsó sorban magyarul is könnyen kimondható és megjegyezhető. Bár ezen sokan viccelődnek, vagy azt hiszik, hogy magyar néptáncosok vagyunk mondván: "botfogó", "bokafogó".
Igen komoly sikereket értetek el világviszonylatban is. Mitől olyan népszerű manapság a versenytánc illetve maga a tánc?
Valóban sok trófeával büszkélkedhetünk, de én azt szeretem, ha anélkül, hogy tudná valaki, hogy milyen eredményeket értünk el, tetszene, amit csinálunk. Sokszor kérem is a műsorvezetőket, hogy ne mondjanak be rólunk semmit, mindenki ítéljen a látottak alapján. A tánc azért népszerű, mert felszabadít a mindennapi kötöttségekből, élményt, szórakozást nyújt, és ha párban táncolják, akkor nagy odafigyelésre tanít a párunk iránt.
Az utóbbi években számos színházi produkció is a nevetek fűződik. Kinek az ötlete volt a színházi produkció? Milyen darabok találhatóak a repertoárban?
Az első televíziós Ki Mit Tud?-ok után, a kilencvenes évek elején próbálkoztunk meg a színházzal és azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek az előadásaink. Természetesen az évtizedek alatt sokat változtunk, de az alap ugyanaz maradt: a zenét e leghűebben követve olyan élményt adni a közönségnek, amit máshol nem kap meg és feltöltekezve mehet haza. A repertoáron most két előadás van, az egyik a korábbi nagysikerű koreográfiáink csokorba kötve, a másik pedig a szívem kedvence a SAKK.
Ismét bemutatásra kerül tehát a népszerű SAKK táncjáték, igaz némiképp átdolgozva. Van-e valami jól bevált „recept”?
Minden sakkjátszma más, minden előadás más. Újra és újra meg kell küzdeni a nézők kegyeiért. A recept: az alázat. Alázat a zene, a tánc, a színház és a közönség iránt. Ha egyikben sem önmagunkat akarjuk megvalósítani, akkor nyitott a kapu a siker felé.
Mennyire volt nehéz egy népszerű játékot a színpadra vinni?
Mivel annak idején, évezredekkel ezelőtt nem a színpadra találták ki, és azóta sem teátrálisan játsszák, ezért roppant nehéz volt színre vinni. Viszont olyan izgalmas lett a végeredmény, ami mindenért kárpótol. Még a kívülállóknak is, akik unalmasnak vélik a sakkjátékot, megelevenedik és izzik a színpad, de aki ért is hozzá, annak pedig új dimenziók nyílnak meg.
Milyen új előadást terveztek a jövőben?
Egy koreográfusnak mindig forog a fejében valami, úgy, mint egy zeneszerzőnek a dallamok. Ezek előbb-utóbb a felszínre törnek. A mai, gazdasági nehézségek közepette nehéz pénzt találni egy új előadásra, de terveink szerint a jövő évadban "Santo Furioso" c. darabot szeretném bemutatni.
t
