Szulák Andrea:” A nosztalgia rendkívül személyes dolog”

Bársonyos hangú díva, Szulák Andrea szívének kedves, ismerős dallamokat és izgalmas újdonságokat tartogat – neki és a nézőknek egyaránt. A mintegy 40 éve színpadon álló, mindig nyitott énekesnő elárulta, állandó színházi és szólóelfoglaltságai mellett mozgalmas művészi mindennapjaiban fontos szerepet játszanak a Mozi Swinghez hasonló alkalmi együttműködések, színpadi találkozások.

Csaknem 25 éve debütált a Szegedi Szabadtéri Játékokon, nagyszabású gálaesteken, majd színházi szerepekben, például az Elfújta a szél vagy az Ének az esőben című előadásokban is láthatták a rajongók. Milyen élmények fűzik a napfény városához?
Nagyon sok kedves emlékem és sok jó barátom van Szegeden és környékén, akik mind nagyon örültek annak is, hogy most újabb formában, az Újszegedi Szabadtéri Színpadon fogunk tudni találkozni.

Emlékezetes Dóm téri szereplések sora után tavaly az elmúlt években kiterjedt koncertprogrammal gazdagodott újszegedi színpadot is meghódította. Hogyan vizsgázott Önnél az új helyszín, ugyanúgy elnyerte a tetszését?
Nem feltétlen célszerű összehasonlítgatni a mákos tésztát a krumplifőzelékkel! Mind a kettőt nagyon szeretem, mind a kettőnek más az atmoszférája. Nehéz, mert rendkívül elfogult vagyok mind a két helyszínnel kapcsolatban! Nyilván egy igazán reprezentatív, színházi előadásnak, musicalnek kell az a tér, és nagyon sokat tud hozzátenni a produkció minőségéhez, hangulatához a Dóm tér. Vannak azonban olyan produkciók, amelyek kisebb térben is nagyon jól tudnak működni.

Hogyan járul hozzá egy effajta, kivételes koncerthez a szinte mediterrán hangulatú, fák öltelte játszóhely?
Nagyon jó tapasztalataim voltak tavalyról, amikor a Csókkirály koncertshow-val vendégeskedtem Szegeden. Ez volt az első találkozásom ezzel a játszóhellyel, és nagyon élveztem! Nagyon hangulatos, a hátteret is nagyon professzionálisan alakították ki. Szerintem a közönség is szereti, és ugyan megszoktuk, hogy a „Nagyszabadtérin” közel négyezer ember ül a nézőtéren, de azért itt is elég sokan tudnak helyet foglalni, annak ellenére, milyen szép, romantikus környezet.

Noha nincs olyan műfaj, amelyben ne nyűgözné le a közönséget, a swing mint műfaj mégis különleges helyet foglal el a szívében, a repertoárján. Miért?
Nagyon nehéz lenne ezt meghatározni! Általában a zenék számomra valamilyen életérzést közvetítenek. Ez az irányzat eléggé komplex életérzést: irodalmi élményeimhez is kapcsolódik, a Franciaországhoz és magához a dzsesszhez való kapcsolatom több rétegét fedi le; és mivel zenei mindenevő is vagyok, itthon is sok és sokféle zenét hallgatok, ez a műfaj mindenféleképpen benne van az itthoni repertoáromban is. Sőt, még a kocsiban hallgatott lejátszási listáimon is szerepel. Éppen Django Reinhardt zenéjén keresztül kezdtem ezt az egészet közel engedni magamhoz, ami a mai napig kedvencem.

A szegedi est Django Reinhardt mellett egy másik 1910-es születésű ikon, Karády Katalin előtt is tiszteleg, a virtuóz dzsesszirányzat hangzásával párosítva a Karády nevéhez fűződő legemlékezetesebb filmes sanzonok is elhangzanak. A 20.század legemblematikusabb magyar dívájának ikonikus dalait életre hívni nem kis feladat, azonban nem ismeretlen terep Szulák Andrea számára. Mit jelent az ő örökébe lépni?

Késői gyereke voltam édesanyámnak, és amikor nagy reneszánszát élte Karády Katalin a hetvenes, inkább nyolcvanas években, amikor először meg lehetett venni azokat a lakklemezeket, amelyeket előtte évtizedekig nem, akkor az én anyukám is szaladt a boltba. Úgyhogy rengeteget hallgattam azt a bizonyos Karády Katalin vinyl-lemezt. Nagyon szeretem az ő zenei világát és azokat a régi slágereket, így persze én magam is szerepeltettem már egyes dzsesszalbumaimon.

Mit gondol, miért térünk vissza hozzájuk újra és újra?
Mert jók, egyszerűen jók! Egyébként is úgy vélem, a nosztalgia rendkívül személyes dolog, amit kevesen tudnak maguktól eltartani. Karády Katalin dalai között a melódiákban és a szövegekben is a mai napig találhatunk olyat, amit szívesen hallgatunk. Ezek ikonikus dalok, generációk tudnak idézni belőlük – nem véletlenül. Azt kívánom, jöjjenek el Szegedre is minél többen, és szerezzünk egymásnak kölcsönösen egy nagyon-nagyon kellemes estét!

Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok