Erich Kästner botrányregénye, első alkalommal magyarul

Erich Kästner 1931-ben adta le kiadójának Ebek harmincadja című regényét. A mű főszereplője, a munkanélküli germanista Jakob Fabian végigutazza a húszas évek végének túlfűtött, politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotot megélő Berlinjét. A „botrány”-t ne mai felfogással értsük, hiszen az 1930-as évekről van szó, azonban a szex ábrázolása még a mai, modern regényekben is sokakban megbotránkozást vált ki.

Jakob Fabian, a központi szereplő egy harminckét éves, magasan képzett irodalomdoktor. Idealista és kiszolgáltatott barátja, Labude pedig orvostanhallgató. Együtt vágnak bele az alkoholfogyasztás és a könnyű szex (különös figyelmet szentelve a bordélyházaknak) világába. Amikor a narratíva elindul, Fabian reklámszövegíróként dolgozik. Hamarosan elveszíti állását egy alkalmazott miatt, aki kevesebb pénzzel is beéri. Berlin utcáit a kétségbeesés átjáróiként ábrázolják. A nők agresszíven kínálják a szexet, minden áron, miközben a saját szórakoztatásukra is igénylik azt. Vannak abszurd elemek is, mint például, hogy zeneterem őrültek által előadott műsort kínál. Máshol Fabian találkozik egy feltalálóval, aki a menedékházból megszökve az utcára megy.
Fabian felajánlja neki a kanapéját, hogy azon aludjon, amikor pedig a háziasszony a szobákban „járőrözik”, a gardróbban bújik el.

Nagyon szellemes, pörgős könyv, homályosan teátrális hangvétellel. Hősünk, miután elveszítette állását – ezt a bonyodalmat el akarja titkolni kedves édesanyja elől –, munkaideje alatt az utcán bolyong.
Egy leszbikus művész stúdiójában találkozik egy fiatal nővel, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és nyitott a filmiparban való munkára, akár ügyvédként, akár színésznőként. Az olvasó számára Fabian az idegenvezető, aki bemutatja az akkori Berlin erkölcstelenségét, ahol mindenki boldogulni szeretne, szinte bármi áron. A szex pedig kulcsfontosságú, tulajdonképpen többet ér, mint a korszak végére elértéktelenedett német márka.

A regény abszurditását jelzi, hogy főszereplőnk minden akadályt sikeresen leküzd, kivéve azt, hogy nem tud úszni, de egy gyereket még megment, mielőtt vízbe fúl.

Elképzelhető, hogy ha a regény 1931-ben a most megjelent változatban lát napvilágot, akkor a szerzőre még súlyosabb „szankciók” vártak volna. Ebből is látszik, hogy az irodalom erős fegyver az írók kezében.

A szerzőről

Erich Kästner Drezdában született, és Joseph Rothhoz hasonlóan az első világháborúban is részt vett. Mint ahogy főszereplője, Fabian, ő maga is jól képzett – ledoktorált, mielőtt 1927-ben Berlinbe költözött. Rothhoz hasonlóan Kästner is nagy horderejű újságíró volt. Kezdetben költőként publikált, de gyorsan híressé vált gyermekkönyve, az Emil és a detektívek 1928-as kiadásával, amely egy sorozat első darabja lett. Írt dalokat kabarékhoz és színházi revükhöz is. Kästner munkáit ezt követően a nácik betiltották; érdekes azonban, hogy ez a könyv 1931-ben jelent meg Berlinben. Graham Greene méltatta a könyvet.