Gálvölgyi János szakmai élete és példaképei
A HVG online-on megjelent videósorozat alapján készült 300 oldalas életrajzi és riportkötetben Gálvölgyi maga anekdotázik a színházi élményeiről, szinkron- és tévés szerepeiről, a haknikról, az egykor volt nagy pályatársakról és a méltatlanul elfeledett epizódszereplőkről. Mesél a színészélet buktatóiról és szakmai barátságokról, csakúgy, mint az emlékezetesebb sértődésekről, vitákról. A könyv végén – a színházi kalauz fejezetben – pedig megismerhetjük, hogy kikért rajongott vagy kit tekintett példaképének régebben.
„Sokszor megkérdeztem magamat: Ki ez a hülye? − mármint én −, aki rajong a színészekért, a színházért, a régi pályatársakért, előadások emlékéért, találkozásokért színészként és nézőként egyaránt. Miközben nekem is megadatott, hogy az elmúlt ötven évet színpadon vagy tévékamerák előtt tölthettem – sok sikerrel, talán némi népszerűséggel a hátam mögött –, megmaradtam hivatásos rajongónak.” - Gálvölgyi János
Hogyan lesz valaki rajongó? Léteznek-e ma is igazi színészbálványok? Kik voltak Gálvölgyi János legnagyobb példaképei, és mit szeretett volna „ellesni” tőlük? Milyen ember volt valójában Márkus László? Hogyan jött a legendás „Ki mit tud?” Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a kérdező, Kövesdi Péter ebben a sokoldalú könyvben. Szenvedélyes autogramgyűjtés, gyakori színházlátogatás, az ünnepelt színészek iránti rajongás: nagyjából innen indult Gálvölgyi János útja a hivatásos rajongás, azt követően pedig a művészlét felé. Ez a szenvedélye akkor sem szűnt meg, amikor ő maga már ismert és közkedvelt színművész lett, a hazai színházak, filmek és a televíziók állandó szereplőjeként.
A színművész személyes történetei az egykori színházi (csak kevesen tudják, hogy főszerepet kapott az egykori Vidám Színpad Őrült nők ketrece első hazai előadásában), filmes és tévés világ (199 filmet szinkronizált) magával ragadó hangulatát hozzák vissza nekünk a kötet oldalain keresztül fényképekkel illusztrálva, megérdemelt emléket állítva a színészgenerációnak.