Pompeji még ma is mesél

Pompeji ásatásai során egy elfeledett világ tárul fel előttünk: pékségek, színházak, villák, fürdők és templomok romjai őrzik az ókor titkait. Miért fontos ez számunkra? Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója, könyvében – színes fotókkal illusztrálva – új megvilágításba helyezi, hogyan formálhatják ma is az életünket ezek a csendes romok és freskók. Pompeji tragédiája örökre beírta magát a történelembe: Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése pusztította el, de a hamu alatt megőrződött város lehetővé tette, hogy bepillantást nyerjünk az ókori mindennapokba.

Zuchtriegel szerint azonban csak most kezdjük igazán megérteni a hely jelentőségét. A német régész, aki 2021 óta vezeti a parkot, könyvében életre kelti a várost, bemutatva az ott élők mindennapjait és tragédiájuk utolsó pillanatait.

Érdekes tény, hogy a Pompejibe látogató turisták között gyakran fordul elő szívinfarktus, amit az orvosok többnyire a hőségnek tulajdonítanak. Zuchtriegel azonban felvet egy másik lehetőséget is: vajon a látogatók nem a Stendhal-szindróma hatása alá kerülnek? Ez a tünetegyüttes, amelyet Stendhal író nevéről neveztek el, olyan művészeti és történelmi helyszíneken jelentkezik, amelyek érzelmi túlterhelést okozhatnak.

Pompeji jóval több mint látványosság

A város romjai páratlan bepillantást nyújtanak a római élet mindennapjaiba, az épületek, freskók és tárgyak révén megelevenedik a múlt. A hamu alatt megőrzött város jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a tragédia történetét meséli el, hanem azt is, hogyan éltek, dolgoztak, mi volt az akkori kultúra és álmodtak az ott élők. Pompeji ma is figyelmeztet az emberi élet törékenységére és arra, hogy a történelem nyomai mindig tanítanak minket. A szerző könyvében arra ösztönzi olvasóit, hogy ne csak a romokat nézzék, hanem azt is, amit azok tanítani tudnak az ókorról.

Pompeji lenyűgöző helyszínein járva megérezzük a történelem súlyát. Az egyik legmegrázóbb hely a „Menekülők kertje”, ahol tizenhárom ember maradványait találták meg, akiket a Vezúv kitörése ölt meg. Az áldozatok között gyerekek is voltak, akik reménytelenül próbáltak menekülni a vulkán perzselő hője elől. A hamu által konzervált testek ma is láthatóak, mintha csak pár órája haltak volna meg.

Az igazgató szerint a történelmi helyszínek megismerése nemcsak tudományos, hanem személyes élmény is. Pompejiben vezetett túrái során, amikor üzletemberek csoportját kalauzolta, megkérdezte magától, vajon megmutassa-e nekik a tragédia helyszínét. ”Vajon az emberek hogyan reagálnának? Mi történne, ha egyikük a Stendhal-szindróma tüneteit produkálná?”

Az izgalmas könyv többek között erre próbál válaszokat adni.

Bővebb infó: https://mora.hu/konyv/pompeji-a-pusztulas-varazsa