125 éves a Vígszínház – történet, legendák és ikonikus előadások
A Vígszínház ma is Budapest egyik legmeghatározóbb kulturális intézménye, amely évente több százezer nézőt vonz, és folyamatosan megújuló repertoárjával tartja fenn népszerűségét.
A Vígszínház születése és megnyitása
Hazánk legnagyobb kőszínháza, a Vígszínház az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján épült az éppen világvárossá váló Budapesten. Az akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel szegélyezett mocsaras területen az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896. április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig végre megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza.
A Vígszínház szerepe a magyar színháztörténetben
A Vígszínház mindig is iránytű, igazodási pont volt a magyar kulturális életben, a színházi élet katalizátora. A megnyitó óta eltelt 125 évben színháztörténetünk megkerülhetetlenül fontos tényezője, amelyet legendás színészek és alkotók munkája tett feledhetetlenné.
Legendás művészek és meghatározó alkotók
A színház történetében mérföldkőnek számítanak a magyar és külföldi ősbemutatók, és az olyan színházi rekordnak számító előadások, mint a több mint 1300-szor eljátszott ; a 999. előadásnál járó A padlás vagy a több mint 35 éve műsoron lévő Játszd újra, Sam! A legtöbbször, szám szerint hétszer Molnár Ferenc Liliom című darabját mutatta be a színház, a leghosszabb társulati tagsággal pedig a 93 éves Szatmári Liza büszkélkedhet, aki 1951 óta, azaz hetven éve a Vígszínház színésznője.
A 125 éves Vígszínház története jól mutatja, hogyan válhat egy színház időtálló kulturális ikonná Budapest szívében.