háborús

A róka a filmet rendező Adrian Goiginger dédapjának igaz története, aki motoros hírvivőként szolgált az osztrák hadseregben.

1942-ben, a fiatal belga férfit, Gilles-t szökés közben letartóztatják az SS katonái, és zsidó társaival együtt koncentrációs táborba viszik. Hirtelen ötlettől vezérelve perzsának vallja magát, így az utolsó pillanatban megmenekül az azonnali kivégzéstől. Ideiglenesen biztonságba kerül, de lehetetlen feladattal szembesül: a tábor élelmezéséért felelős tisztet, Kochot kell fárszi nyelvre tanítania. Koch a háború után Teheránban szeretne éttermet nyitni, ezért lelkesen veti magát bele a nyelvtanulásba. Gilles-nek ki kell találnia egy nyelvet, amelyből egyetlen szót sem ismer, miközben tudja, hogy egyetlen rossz mozdulat vagy hang, és a sorsa megpecsételődik..

A második világháború idején a magányos német kisfiú, Jojo elképzelései a világról alapjaiban rendülnek meg, amikor felfedezi, hogy egyedülálló anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán. Csupán tökkelütött képzeletbeli barátjára, Adolf Hitlerre támaszkodva, Jojo kénytelen átértékelni megrögzött nacionalista gondolkodásmódját.

Az Oscar-díjas Sam Mendes (Skyfall, Amerikai szépség) gyönyörűen fényképezett, elképesztően feszült atmoszférájú filmjének egyik különlegessége, hogy látszólag vágás nélkül kerül a nézők elé a két katona élet-halál harca, olyan érzést keltve, mintha valós időben követnék nyomon az izgalmas akciókat. Mendes az Oscar-díjas Roger Deakinst (Szárnyas fejvadász 2049, Sicario – A bérgyilkos) kérte fel az operatőri munkára, akinek erőteljes képeivel az 1917 egy felejthetetlen moziélménnyé válik minden néző számára.

A függetlenség napja rendezője, Roland Emmerich ezzel a hihetetlenül látványos, megindító, és minden percében izgalmas filmmel állít emléket a II. világháború egyik sorsdöntő ütközetében részt vett hős katonáknak.

A film története szerint a német művész, Kurt Barnert megszökik az NSZK-ból és az NDK-ba költözik, ám sötét múltját nem tudja a háta mögött hagyni.

A rövidfilmjeivel Cannes-ban és Berlinben is sikereket elérő Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, a Guerilla hiteles korrajz: a film készítőinek célja, hogy a historizáló szemlélet helyett a közeli perspektíva használatával mutassák meg az 1848-49-es időszak hangulatát, az ismeretlen hősök néhány napját az erdő mélyén.

A film Anna Seghers azonos című, 1944-ben írt regényének adaptációja. A rendező-forgatókönyvíró Christian Petzold 2012-ben Barbara című filmjéért a legjobb rendező díját kapta az ‘A’ kategóriás Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Petzold filmjének története a második világháborúban játszódik, de szokatlan anakronizmussal mindezt kortárs környezetben ábrázolja.

A világ egyik legismertebb filmkészítője, az akciófilmek mestere, Jerry Bruckheimer, A Sólyom végveszélyben után ismét megtörtént esetet dolgoz fel: egy háború ismeretlen fejezetének hátborzongatóan izgalmas pillanatai elevenednek meg a vásznon.