Folytatódik a Presser-életmű

Presser Gábor, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja már első könyvében jelezte, hogy története nem fér bele egyetlen kötetbe. Az önéletrajzi sorozat második része végül 424 oldalon folytatja a legendás zeneszerző életútjának történetét.

A nem mindennapi életút történetei még tovább kalauzolják az olvasót a gondolkodó művész emlékeiben.

Baráti kapcsolatok, humor, kortörténet, világhírű zenészek, színfalak mögötti élet, egyszóval mindaz, ami az első könyvben már nem kapott helyet. A két kötet együtt válik egy különleges életrajzi gyűjteménnyé.

Egy különleges zenei időutazás

A könyv 22 fejezeten keresztül kalauzolja az olvasót Presser Gábor életének emlékei között. Nem szükséges LGT-rajongónak lenni ahhoz, hogy élvezhető legyen, hiszen a történetek a korszak kulturális és társadalmi hátterét is bemutatják.

A memoárban megjelenik:

• a barátságok története

• a színfalak mögötti zenei élet

• világhírű zenészekkel való találkozások

• valamint a magyar zeneipar működése a különböző korszakokban

Presser Gábor mostani könyvében is össze-vissza vándorol az időben. Megtudhatjuk például, hogy a Kossuth-díját a 93 éves anyukája vette át egy malőr miatt 2003-ban. Majd 1994-ben együtt ragadott zongorabillentyűt Kocsis Zoltánnal.

Zorán és Presser barátsága

A kötet egyik fejezete külön Zoránnak szentelt történeteket tartalmaz.

A két művész több mint 45 éve dolgozik együtt, és Presser eddig 106 dalt írt Zorán számára. A könyvben arról is szó esik, hogy ezek közül tíz eredetileg más előadóknak készült.

A QR-kódok segítségével az olvasók meghallgathatják a dalokat, vagy további információkat kaphatnak a történetekről.

A „Gyöngyhajú lány” plágiumper

A könyv kitér a 2017-es híres plágiumperre is, amelyben Kanye West egyik dala kapcsán merült fel a „Gyöngyhajú lány” című szám felhasználása.

Presser felidézi a tárgyalás részleteit is, amely több mint 9 órán át tartott, és amely során a zeneszerző utoljára viselt nyakkendőt – méghozzá csokornyakkendőt.

LGT és a különös történetek

A könyv felidézi az LGT történetének különös epizódjait is. Például azt az esetet, amikor 1982-ben az együttest kitiltották az akkori NDK-ból, bár ennek pontos okát a mai napig nem tudni.

Az ilyen történetek teszik igazán élővé a memoárt, amely egyszerre személyes visszaemlékezés és kulturális kordokumentum.

Tanítás és új kihívások

Ismét ugrunk egyet az időben: 2020-ban az akkori SZFE-n Hegedűs D. Géza felkérte, hogy tanítson zenét az egyetemen. Másik érdekesség, hogy bár mindketten a Vígszínház tagjai, együtt még nem dolgoztak.

Egy élet a zene szolgálatában

Presser Gábor könyve nemcsak egy zenész története, hanem egy teljes korszak lenyomata is.

A szerző saját szavaival foglalja össze életművét:

Lehetne még hosszasan sorolni az elért sikereket, teltházas koncerteket már Presser név alatt. A kétkötetes szerző sorai viszont mindent összegeznek: „Könyvek, dalszövegek, a tablet, a régi spirálos füzetek – és a zongora. Most akkor mi legyen az első hang?”

A kétkötetes memoár így egy különleges betekintést nyújt a magyar zenei élet egyik legnagyobb alkotójának pályafutásába.