KERO színházi 20 éve sikerekkel és nehézségekkel!
Kerényi Miklós Gábor, közismert nevén KERO, a magyar zenés színház egyik legismertebb rendezője. Pályafutása során számos sikeres musical- és operettprodukciót állított színpadra, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a Budapesti Operettszínház az egyik legnépszerűbb zenés teátrummá váljon Magyarországon.
A Rómeó és Júlia sikertörténete
A Kalandszínház – ahogy a szerző is megjegyzi – 13 éve működik, a könyv az 500. Rómeó és Júlia előadással (egy hatalmas ünnepi torta képével) indít, majd bepillantást kaphatunk a múltba és számos információt KERO-ról. Természetesen a kötet legtöbb fejezete a sikeres Rómeó és Júlia musicalről – kulisszatitkok, háttéremberek és előkészületek – szól, beleértve a Szegedi Szabadtéri Játékok, valamint a Sportaréna-beli különleges előadást, amely a tervek szerint hamarosan folytatódik.
Musicalek az Operettszínházban
Kerényi Miklós Gábor rendezőként számos sikeres musicalt vitt színpadra. A kötetben szó esik többek között az alábbi előadásokról:
A könyv kitér arra is, hogy a világhírű Az Operaház Fantomja bemutatásáért komoly verseny folyt a magyar színházak között, amelyet végül a Madách Színház nyert meg.
Új produkciók és tehetségek
A kötet a későbbi sikerekről is beszámol. 2017-ben például bemutatták a The Hunchback of Notre Dame magyar változatát (A Notre Dame-i toronyőr), amelyet Szegeden is nagy sikerrel játszottak.
A produkcióban tűnt fel többek között Veréb Tamás, aki azóta a hazai zenés színház egyik ismert előadója lett.
Nemzetközi sikerek és alkotótársak
KERO pályafutása során számos zeneszerzővel és alkotóval dolgozott együtt, például:
-
Kocsák Tibor
-
Várkonyi Mátyás
-
Szakcsi Lakatos Béla
Rendezései nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is sikert arattak, így ma is a legtöbbet foglalkoztatott magyar rendezők közé tartozik.
Sikerek és nehézségek
A könyv nemcsak a sikerekről, hanem a pálya során felmerülő nehézségekről és botrányokról is őszintén beszél. A szerző személyes visszaemlékezései segítenek jobban megérteni a magyar zenés színház kulisszák mögötti világát. Az Átriumban sikerrel futott a Gyilkos ballada rendezése és a Pintér Tibor neve alatt futó Lovasszínházbeli Demjén musical.
Egy dolog azonban biztos: a KERO-korszak jelentős hatással volt a magyar musicaljátszás fejlődésére, és számos emlékezetes előadást hagyott maga után.