Meleg Budapest – az egyedülálló LMBTQ-könyv
Kurimay Anita történész, genderkutató a Berkeley Egyetemen, a London School of Economicson és a Rutgers Egyetemen tanult, könyve a University of Chicago Pressnél angolul megjelent 400 oldalas különleges kötet átdolgozott és egyben első hazai kiadása. A Meleg Budapest izgalmas tanulmány (nem botránykönyv!) arról, hogyan értette meg, „menedzselte” a homoszexualitást Budapest 1873-tól egészen büntethetőségének megszűnéséig.
”A magyar LMBTQ-közösség tagjainak, valamint a nemek és a szexualitás kutatóinak Kelet-Közép-Európában”.
A nem mindennapi kötet egyből a találkozóhelyekkel indít (a szerző 20. területet jelölt meg korábbi források alapján), amelyek ma már a múlt homályába vesztek.
A 20. század elejének Budapestje Nyitott szexuális kultúrájáról és meleg szubkultúrájáról legalább olyan híres volt, mint feltörekvő polgárságáról, intellektuális és kereskedelmi erejéről, azaz a metropoliszok előnyeit hordozta magában. A város viszonylag kis mérete is megnehezíthette az anonimitást, de több forrás azt sugallja, hogy a budapestieket nem különösebben érdekelte sem a titkolózás, sem a közerkölcs.
A magyar történelem viharos évtizedei alatt változatlan maradt az az elképzelés, hogy a homoszexualitásról való beszéd vagy olvasás „megfertőzhet” egyeseket. Túlélte a politikai rendszerek változását: a Monarchiát; az 1918-as liberális demokráciát; az 1919-es Tanácsköztársaságot; a konzervatív autokrata rezsimet; a fasizmus rövid időszakát 1944–45-ben; és az államszocialista diktatúra első évtizedeit. A homoszexualitással kapcsolatos témák kollektív elhallgatását nem befolyásolták politikai és ideológiai eltérések. Az orvosi és a jogi szakmai vitákon és a nemzetközi rendőrségi kommunikáción kívül a téma tabunak számított.
A Meleg Budapest azt meséli el, hogyan értelmezték, élték meg és korlátozták a hagyományostól eltérő szexuális irányultságokat Budapesten a város 1873-as egyesítésétől a férfi homoszexualitás büntethetőségét megszüntető 1961-es (de 1962-ben hatályba lépett) törvényig. A meleg Budapest rekonstruálása során feltárul az is, mennyire összekapcsolódtak a közép-európai és általában az európai városok a szexualitással kapcsolatos jogi, rendőrségi, szexuális és társadalmi–aktivista beszélgetések szempontjából.
Az olvasó ígéretes történelmi korrajzot és áttekintést kap és a könyv segíthet megválaszolni azt is, hogy miért van ma is szükség arra, hogy beszéljünk az LMBTQ emberekből és kivédjük a pártpolitikai támadásokat. (Soha ne felejtsük el, hogy aki támad, annak mindig van takargatnivalója!)
