| | | |

Mennyire ismerjük a barátainkat? Mennyire számíthatunk rájuk?

Maros András regénye humoros és elgondolkodtató történet a barátságról. A könyv három dán fiatal magyarországi kalandjait követi, akik hosszú idő után újra találkoznak, hogy felidézzék régi barátságukat.

A történet könnyed, szellemes stílusban mutatja meg, mennyire ismerjük valójában azokat az embereket, akiket barátainknak nevezünk.

Életünk egyik legfontosabb érzelmi eleme a barátság, de vajon mennyit tudunk valójában a barátainkról, akikkel éveket töltöttünk el, buliztunk, egyetemre jártunk, és látszólag ismerjük őket? Maros András roppant jó humorral megírt regényében három dán barát magyarországi kalandjait meséli el, akik Budapest után úgy döntenek, meg akarják ismerni a magyar vidék valóságát is. Jóféle értelmiségi-érzelmiségi humorral átszőtt, üdítően kellemes stílusban megírt szépirodalom.

Egy budapesti hétvége

Magyarország jó hely – főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Magnus, Mikkel és Søren nagyon eltérő jellemű fiatalemberek, akik egyetem alatt közös albérletben laktak, de azóta elsodródtak egymás mellől. Néhány év múltán egyikük kitalálja, össze kellene ülni, iszogatni, beszélgetni, de ha már összeülnek, adják is meg a módját.

Utazás a magyar vidékre

Egy budapesti hosszú hétvégével akarják egybekötni a viszontlátást. Amikor megérkeznek, Magnus azt mondja, muszáj picit beleszagolni a magyar vidék életébe. Így kerülnek Zalába, közelebbről Vöcköndre. Egy idős bácsi fizetővendég-szobát hirdet meg, ahol ők lesznek az első vendégek. Illetve csak kettejük…

Barátság, humor és felismerések

Maros András regénye szellemes, értelmiségi humorral átszőtt történet, amely a barátság erejéről és törékenységéről szól.

A könyv finoman mutat rá arra, hogy az évek során mennyire megváltozhatnak az emberek, és hogy vajon mennyire ismerjük valójában a régi barátainkat.

A szerző

Maros András 1971-ben született Budapesten. Tanulmányait több országban folytatta, többek között Hollandiában, az Egyesült Államokban és Angliában.

Pályája során számos különböző munkát végzett – volt tanár, zenész, sportedző és reklámszövegíró is. Sokszínű tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz, hogy sajátos humorú, élő stílusban írjon.

Ez a regény a szerző kilencedik prózakötete, és több irodalmi ösztöndíjjal is elismert alkotó.